Történetünk elmeséli, hogyan indult nagy kalandra
a furfangjáról világhíres, panda bundás Sicc, a macska.
Hogyan tett szert két barátra – egyik fiú, másik lányka,
becses nevük Emi s Andris – és egy ósdi bőrkabátra,
amit – azaz inkább akit, mert ő ősi szellem volt ám –
megzavartak édes álmán, pontosabban békés holtán.
Hogy követte őket hűen a megidézett bolygó lélek,
akárcsak az édes nektárt virág körül dongó méhek.
E bosszantó habitusa miként ment Siccék agyára,
s hogyan próbálták lerázni a fél világot is bejárva.
Hogy kerültek emitt pácba, amott rémséges csávába,
hol slamasztikából jutva nedves szivárványcsóvába,
hogy jutottak a tengeren, konferenciáson túlra,
hol a kurtafarkú brontocérosz az édes makkot túrja,
üvegpiramison is túl, varázserdőn által,
hogy léptek le vártömlöcből nem orral, de háttal.
Végül figyelmes olvasónk eme ponthoz érve
felhívjuk a figyelmed ez apró betűs tényre:
A valósággal megegyezés nem a véletlennek műve,
mind úgy mondtuk, ahogy történt, s ahogy adta rím betűje.
